A munkahelyemen már WordPress működteti a honlapot (természetesen K2-vel). Mivel van API-ja, illetve integrálható bele egy csomó minden (OPAC, wiki, fórum, chatkliens), a WP kiválóan alkalmas arra, hogy a könyvtár alapvető információs felületeként működjék. Mivel egyszerű és szép a kezelőfelülete, ezért még az ettől ódzkodó kollégákat is rá lehet bírni, hogy írjanak híreket, bejegyzéseket.

Sajnos az itthon használt szoftverek (IKR-ek, OPAC-ok stb.) még nem igazán kompatibilisek (nem hogy ezzel, de szinte semmivel), így nem lehet 100%-osan kihasználni a lehetőségeit (keresők, felhasználók integrálása stb.).

OPAC

OPAC és WP témában a legjelentősebb dolog a Scriblio. Ez pár plugint jelent, és ami az eredmény, egy komplett OPAC, a WP minden előnyével (komment, RSS, kategória, címke, track- és pingback, témák, API stb.). MARC formátumban lehet betölteni az adatokat, de van neki automata importere, ez III-ből és Horizonból tud szedni rekordokat. Nemrég integrálva lett a Google Book Search-ből a könyvborítók megjelenítése is, valamint gépelés közben javaslatokat is ad nekünk. És természetesen működik a telepített WP-nkkel együtt.

CRM

Ha sikerül összeborolnálni az IKR felhasználóit a portál-OPAC-éval (és miért is ne, hiszen kezeli az LDAP-t, így akár még az ETR-ből is át lehetne húzni a felhasználókat), akkor mi sem egyszerűbb, mint egy komplett követési rendszer felépítése, sőt, a Contact Manager segítségével még szép is lehet az egész. (Hogy arról ne is beszéljünk, hogy mi lesz, ha elkészül a BuddyPress, ami az egészet egy social networkbe fogja önteni.)

Belső referensz/help

Ez már csak egy bónusz, amihez csak egy szimpla, bejelentkezéshez kötött olvasási engedély kell (erre elég sok plugint találtak ki már), és máris lehet építeni egy belső referenszoldalt, ami a válaszadási időt redukálhatja jelentősen (és egy idő múlva érdemes belőle egy FAQ-oldalt csinálni).

A lehetőségek száma szinte végtelen (ha követjük ezt a bejegyzést, egy rendkívül komplex rendszert kaptunk), így csak a ráfordított időn és munkakedven múlik, mennyit hozunk ki a könyvtárunk számára ebből a motorból…

A témák

A témák a WordPress megjelenését szabályozzák, de emellett számos funkciot is elláthatnak. Szélsőséges esetben egy komplex téma (pl. a K2) már-már alrendszerként, szubCMS-ként működhet.

Idéznék:
- Írtam egy új CMS-t…
- És K2 alatt megy?

Egy téma alapvetően 8-10 PHP fájlból (ezek az egyes megjelenési formák – főoldal, egy bejegyzés, archívum, kommentek stb.) és egy vagy néha két CSS fájlból áll. Ehhez jöhetnek még opcionálisan a különböző ráadások, plusz fájlok, képek stb.

Az ezekben a fájlokban rögzített módon jelenik meg a tartalom. Erről a WordPress sepciális függvényei (Template tags) gondoskodnak. Ezek a kódok nagyban segítik azt, hogy áttekinthető, kezelhető, és ami a legfőbb: flexibilis témákat kapjunk – így gyerekjáték átszabni a kinézetet, semmiféle PHP vagy szinte még HTML tudás nem kell hozzá.

A CSS ismerete azért nem árt, hiszen a formába öntött tartalmat így tudjuk emberi fogyasztásra is alkalmassá tenni. Szerencsére azonban nem olyan vészes a helyzet, van olyan megoldás is, hogy egyik oldalon betoljuk a JPG-fájlt, a másikon meg kijön a CSS, de az igényesebbek, ha nem is értenek hozzá, manapság elég olcsón készíttethetnek témát.

A pluginek

A WordPress pluginjei (amire rendes magyar kifejezés nincsen egyelőre) közvetlenül a WordPress funkcionalitásába szólnak bele, így a könyvtárak szempontjából ezek az érdekesebbek. Elkészítésükhöz, módosításukhoz már érdemes jobban elmélyedni a PHP-ban és a MySQL-ben.

Különösen jó hír, hogy elég sok eszköz áll a könyvtárak rendelkezésére, ezeket most nem fontossági sorrendben, hanem ahogy jött, összeszedtem.

Az első a CommentPress (írt róla Ági és Gazs is). Nem is egészen csak plugin, sokkal inkább egy komplex rendszer, amely szövegek nyomonkövetését, kommentelését, a rajtuk végzett kollaboratív munkát teszi lehetővé.

A második (és szerintem a legfontosabb) a Scriblio. Ez is inkább rendszer, legalábbis több plugin gyűjteménye. Ez tulajdonképpen egy OPAC (IKR nélkül), amely a WordPress összes jó tulajdonságát integrálja az elektronikus katalógussal. Casey Bisson könyvtáros fejleszti ráadásul, úgyhogy abszolút valós igényeket elégít ki, naprakész eszköztárral. Elég sokat írtam róla én is.

A következő a Contact Manager, amely kombinálva a Scriblioval, máris egy kis könyvtár két alapvető igényét (olvasó/felhasználó- és könyvnyilvántartás – vagy fordítva?).

Az olvasószolgálatban jó szolgálatot tehet (amíg Windowst használnak a könyvtárak ;) a Comment Notifier nevű plugin és alkalmazás, amely a tálcán figyelmezetet az új hozzászólásokra.

Amíg pedig a könyvtáraink szervezete hierarhikus felépítésű, hasznos lehet az a plugin is, ami a bejegyzéseket visszatartja, míg nem engedélyezi azt a helyi atyaisten. (Pillanatnyilag egyszerűen nem találom.)

Természetesen a WordPress 48+1 felhasználási módja szinte mind plugin alapú, ezeket nem írom le mégegyszer, de érdemes át- és átolvasni ötletgyűjtés céljából.

A lényege, hogy adott tartalmat jelenít meg bizonyos, előre megadott igények szerint, vagy csak röptiben, on demand. Ez pedig kb. azt jelenti, hogy maga a rendszer szinte teljesen mindegy, csak az számít, hogy egy adott szakember vagy -csoport mennyire tudja a maga igénye szerint alakítani azt.

Ilyen alapon esett az én választásom a WordPress-re, mint egy eléggé flexibilis, ugyanakkor nagyon könnyen kezelhető rendszerre. Ráadásul nem csak én gondolom így, hanem még sok-sok kollégám, ezért rengeteg munkát meg lehet spórolni ezzel a rendszerrel.

És lássuk mit jelent ez:

1. A WordPress alapvetően blogmotor. Azaz az egyes tartalmakat (bejegyzéseket) időrendben jeleníti meg, ezen kívül lehetőségünk van ezeket kategória és a tartalmat leíró címkék alapján is rendezni. Az egyes bejegyzéseket a szerző akaratától függően lehet véleményezni, kommentelni. Az a rendszerben plusz funkció, hogy statikus lapokat is létre lehet hozni állandó információk megjelenítésére.
2. A funkcionalitást pluginekkel lehet bővíteni, ezeket gyorsan és egyszerűen lehet telepíteni. Segítségükkel lehet programozási tudás nélkül létrehozni a WordPress-ből személyes címjegyzéktől kezdve webáruházon át fotógalériáig bármit. Készítésükhöz és szerkesztésükhöz nem árt alaposan ismerni a PHP-t és a a MySQL-t.
3. A kinézetért a témák felelősek, amelyek a maguk szintjén szintén hozzájárulhatnak a WordPress funkcionalitásáthoz (már ha a page temlpate-eket – oldalsablonokat – a témához tartozónak tekintjük). Ezek szerkesztéséhez alacsony szintű PHP, némi HTML és magasabb szintű CSS ismeret szükséges.

Mi kell hozzá:

• PHP 4.3 vagy magasabb verzió
• MySQL 4.0 vagy magasabb verzió

És persze egy FTP-kapcsolat.

A WordPress elsőként 2003-ben tűnt fel, amikor Matt Mullenweg és Mike Little alapvető módosításokat hajtottak végre a b2-n. A nagy kiugrás 2004-ben történ, amikor a konkurrens Movable Type licenszét megváltoztatta a Six Apart, és a felhasználók nagyrésze átpártolt a WordPress-hez.

A WordPress verziókat jazzzenészekről nevezik el. Az első verzió az 1.2-es számot viselte, de az igazi fegyver már az 1.5-ös lett, amely 2005 februárjának közepén jelent meg. Jelenleg március 10-én, azaz mára várható a 2.5-ös, új verzió.

1. Az egyéni megjelenés.
2. A kódban végzett módosítások.
3. Különböző pluginek.
4. Különböző mezők a bejegyzésekben (mert az nem úgy van ám, hogy csak ideje, kategóriája, címkéje és hozzászólásai vannak egy bejegyzésnek…).
5. Egyéni kódok ezeknek a mezőknek a működtetéséhez.

És akkor ámuljunk együtt (példákat csak akkor linkelek, ha tudok magyart, az eredeti bejegyzésben ott az összes link):

1. sima tartalomkezelő rendszer (CMS), egyszerű honlapokhoz és webes magazinokhoz
2. városi útmutató, vagy geokódos híroldal
3. történelmi/időrendi oldal
4. képgaléria vagy fotóblog
5. intranet
6. film (vagy bármilyen más kultúrtermék) promóciós oldala
7. hálózati hub/feed aggregátor
8. közvélemény-kutató oldal
9. ingatlanközvetítő oldal – ez annyira tetszett, hogy kivételt tettem, és külföldről linkeltem…
10. webes chat
11. webcast oldal
12. Feedburner-alternatíva
13. Popurls alternatíva – Popurls: a legnépszerűbb linkeket szedi össze a diggről, deliciousről, redditről, flickrről stb.
14. Techmeme-klón – egy technológiai RSS-figyelő, van belőle büdös drága is
15. Twitter- (Csirip-)klón
16. cikk-leosztó/nyilvántartó rendszer
17. énblog – ebből annyi van, hogy inkább nem linkelnék
18. celeb/politikus mikroblog – Gyurcsány tuti nem WP-ben csinálja, monnyon le
19. bevásárlólista készítése és követése
20. jegyzőkönyv
21. emlékeztető, határidőnapló
22. teszt-oldal – ebből egyre több van, a neonomád is elment kicsit ebbe az irányba, de pl. kifejezetten erre a célra van a Cafe Trial.
23. szoftver bug követő – a magyar ILS vendorok is kitalálhatnának egy ilyet…
24. To Do lista. Amennyi szenvedés volt mostanában a honi blogoszférában a GTD-vel kapcsolatban…
25. cikkarchívum
26. naptár
27. fizetős vagy ingyenes szolgáltatások nyújtása – ez kicsit homályos, de ez van…
28. címjegyzék
29. CSS/honlap díjazó oldal
30. ecommerce oldal
31. médiagyűjtemény-kezelő
32. szavazó oldal
33. (web)portfólió
34. egyházi prédikációk gyűjteménye
35. közösségi beküldős-linkgyűjtő oldal
36. fórum
37. munkaközvetítő oldal
38. zenei archívum
39. újság
40. projekt- vagy feladatkezelő oldal
41. önéletrajz
42. kereskedelmi lap
43. közösségi háló
44. rövidfilm-fesztivál lapja
45. videómegosztó oldal
46. webes “asztal” – pl. oldalak látogatottságának követése stb.
47. webkönyvtár (kategorizált linkgyűjtemény)
48. megmondóoldal (rejtély, tipp: homokozó-szerűség…)

+ 1. Scriblio

• mi is az a content management system, miért van rá szükség egyáltalán és a könyvtárban
• mi az a WordPress, ki találta ki, mikor

2. a WordPress funkciói

• az OS előnyei, hátrányai a WP esetében
• pluginek
• témák

3 a lehetséges könyvtári alkalmazási területek, ezekre megoldások

• portál
• OPAC
• IKR
• CRM
• belső referensz-help

(4 javaslatok, ötletek)

• ha jutnak az eszembe, vagy nem lövöm el őket útközben :)